A DEMEntőrség gyanúsítottként hallgatta ki V. Renátát a cipő rablásának ügyében.
A kihallgatás sokáig zökkenőmentesen ment. Ám egyszer csak váratlan fordulat következett be.

Ny. M.(10.C)  betört a rendőrség épületébe és agresszív módon követelte a cipőfűzőjének kicsomózását.
A fiatal felbujtó ellenszenves viselkedést váltott ki. Dulakodás alakult ki annak ellenére, hogy a gyanúsított és társai készségesen álltak a lány rendelkezdésére.
Előkerült egy popótlopópótpápúapuapópóniló mely megharapta V.Renáta kezét. Ennek következménye 8 napon túl gyógyuló 10 cm mély harapás melyből a vér megállíthatatlanul ömlött a külvilág felé. Feltételezhető, hogy Ny.M a DEMEntőrség épületébe szándékosan hozta magával az elkövető állatot, hogy súlyos testi sértést okozzon az ellene korábban sérelmet elkövető személy ellen.

Az esetet többen is látták többek között P.Hajnalka. Az által, hogy ő látta az erősen folyó vér szakadatlan áradatát kijelenthetjük, hogy ő az eset vér-tanúja.

A sérült gyanúsítottat a Védőnéni azonnali szeretetteljes szakszerű ellátásban részesítette. Jelenleg stabil állapotban dédelgeti jobb kezének gyűrűsujján, világra mosolyogva kitekintő "ujj" barátját, a kötését.



Belső információnk szerint a popótlopópótpápúapuapópónilót ugrasztó merénylő ellen bizonyíték hiányában eljárás nem indul.
Feltételezhetően a bizonyíték eltüntetése érdekében, a bűncselekményhez felhasznált élőlénynek az eltüntetéséről az elkövető oly módon gondoskodott, hogy vacsoraként porciózta.

A somoskői vár története:

1241-ben a tragikus következményű muhi csata után IV. Béla és kísérete rejtett erdei utakon errefelé menekült és egy éjszakát töltött az akkor még üres somoskői bazaltkúpon. A tatárjárástól rettegő környékbelieknek megígérte, hogy várat épített ott a védelmükre. A várat a Kacsicsok építették.

A nemzetség első jelentős alakja Simon bán, erdélyi vajda volt, aki részt vett II. Endre (II. András) felesége elleni merényletben, Bánk bán oldalán 1213-ban. Ezért pozícióit elvesztette, de az Aranybulla értelmében fiai: János és Simon megtarthatták birtokait. Salgó területe az utóbbi kezébe került, kinek utóda Illés és Miklós felépítették a Salgóvárat és a környező területeket is uralmuk alá vonták. Illés fia, Péter és annak gyermekei, Leusták és Jákob akik fölépítik később Somoskő várát körülbelül 1290-ben.

1310-ben a Kacsicsok a trencséni oligarcha: Csák Máté oldalára álltak és részt vettek a vereséggel záruló rozgonyi csatában 1312-ben. Csák Máté halála után Károly Róbert emberei 1323-ra felszámolták az ellenállási zónát, beleértve Somoskőt is. A vár tulajdona Szécsényi Tamás kezére került. Már akkor erdélyi vajda volt és a király mellett az egyik legfontosabb embere volt az országnak. Luxemburgi Zsigmond idején összesen 6 váruradalmat mondhattak a magukénak.

1455-ig kisebb-nagyobb megingásokkal a gótika jegyében épülő vár a Szécsényi család tulajdonát képezte. Közben szembe kellett nézni a cseh-huszita zsoldos csapatok betámadásaival is, amely Zsigmond király és a magyarság egésze ellen szólt. Elfoglalták Somoskő várát és szövetségre léptek a Salgó vár vezetőivel, ezzel hatalmuk alá vonták az egész térséget.

Végül 1460-ban Mátyás király seregei felszabadították a szomszédos erődítményt. Ekkor azonban már a Szécsényieknek el kellett zálogosítani ezen területeket Losonczy Albert és Guti Országh Mihály számára.

A XVI. század közepére a török hódoltság elterjedése idején az erőd végvári státuszt töltött be. 1554-ben mind Salgó, mind Fülek vára az oszmánok kezére került, ezzel harapófogóba szorítva Somoskőt. Ezen események tükrében a vár kulcsfontosságú szerepet kapott és elkezdődött az épület korszerűsítése. Például ágyútornyot és rondellát is emeltek a hadmérnökök.

AZ 1560-as években a vár falai között lakott, Temesvár 1552-es védelmében hősi halált halt Losonczy István özvegye, két leányával, Fruzsinával és Annával.

1576-ban Ali bég megtámadta az erődítményt. Modolóczy várkapitány pedig átadta az ellenség kezére, úgy hogy elmenekült embereivel együtt a várból megijedvén a heves ágyúzástól és később Eger várában árulásért elfogták, börtönbe vetették és ott is halt meg. A vár azonban nem maradt sokáig török kézen.

1593-ban Teuffenbach Kristóf felső-magyarországi főkapitány elfoglalta Fülek várát. Majd sereget küldött, soraiban Balassi Bálinttal Somoskő felmentésére. Itt találkozott Losonczy Annával, akihez később a „Júlia-verseket” írta. Végül harc nélkül sikerült visszaszerezni Répostváry Bálint rövid alkudozása után.

A Habsburg ellenes küzdelmek folyamán Nógrád megye 1605-ben fejedelemmé választott, Bocskai István oldalára állt. 1606-ban a zsitvatoroki békében mondták ki, hogy Somoskő magyar kézen maradt.

1623-ban az erdélyi Bethlen Gábor seregei a vár közelében vonultak el, de az erődítmény Ferdinánd király kezén maradt.

1681-ben a soproni országgyűlés ismét elrendelte a falak megerősítését, rá egy évre azonban Tököly elfoglalta és kiindulópontként használta fel Fülek ostromakor.

1682-ben következett be a teljes pusztulás, amikor a közeli Fülek várát ostromló hatalmas török sereg szövetségében lévő tatár lovasok felgyújtották.

A Rákóczi szabadságharcban már elég rossz állapotba kapcsolódott be, 1703 novemberében, amikor a vár labanc érzelmű kapitányát elfogták, így az a felkelők kezére került.

A hőskor vége 1711-ben következik be, amikor a várat Bécs megbízásából kiégették. Később az uradalom a Péteffy család kezébe került.

Az 1840-es években erre járt Petőfi Sándor és a következőket írta róla az Útirajzokban: „Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam az építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.”

1920. június 4.-én Versailles-ban a trianoni békeszerződés aláírása a várromot és az alatta elterülő falut Csehszlovákiának juttatta.

1922. június 20.-án az angol Charrey elnöklete alatt álló bizottság visszaítélte, 1923. ápr. 23.-án a Népszövetség visszacsatolta az anyaországhoz Somoskő községet, de tényleges birtokbavétel csak Feld István által vezetett feltárás után, 1924. febr. 15.-én történhetett meg ünnepélyesen. Ma a település Magyarország, a vár pedig Szlovákia területén fekszik.

A vár legnevezetesebb egyedisége a különleges ágyútorony. A felújítási munkálatok az 1970-80-as években kezdődött meg mindkét ország részvételével. Ennek során tetőt kapott a Ny-i ágyútorony és részben visszaépítették az egykori födémeket a D-i ágyútoronyban is. A rekonstrukcióra gondolva a vár a legkorábbi formájában körülbelül 25x25 méteres kiterjedésű, szabálytalan négyszög alaprajzú lehetett, É-i oldalán egy lakóépülettel, ÉK-en bejárattal, ami egyúttal az ágyútorony is.

Az erősség mai formáját alapvetően meghatározza a XVI. század közepére helyezhető alapos át- és kiépítése, amikor nem csupán egy viszonylag modern védelmi rendszerrel vették körül, de lakóépületeit is reneszánsz mű részletekkel (nyíláskeretek, baluszteres folyosó/erkély) gazdagították. Az ekkor kiépült közel háromszög alaprajzú védelmi rendszer - melynek köszönhető, hogy az erősség Fülek közvetlen közelében és még évtizedekig keresztény kézben maradt – a korábbi várnak sarkainak ágyútornyokkal való megerősítését és az azokat összekötő falak védhetőségének fedett védőfolyosókkal, kazamatákkal való fokozását jelentette.

Egy kis érdekesség így a végére:

Hogyan lőtték ki a kanalat egymás szájából a salgói és somoskői vitézek?

Egy somoskői palócznak regényes előadása szerint a két várban lakott vitézek oly ügyesen tudtak nyilazni, hogy evés közben egyik várból a másikba nyilat bocsátván, egymás kezéből a kanalat kilőtték.

Köszönjük, hogy időt szántál ennek a hosszú bejegyzésnek az elolvasására is!

Palócföld ,mint fiktív tájfogalom nyer értelmet. A térséghez tartozik: Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör megyék földje. Tudományosan nem hitelesített a lakosság általánosan palócnak nevezése.
A palócföld fogalmának megalkotása a 19. századra tehető.
Palócföld helyett a Felföld megjelölés is alkalmas bár ez sokkal tágabb fogalmat alkot.

Földrajzi vizonylatban a Kárpát-medence északi részén húzódik.
Központi területnek tekinthetjük: Karancsalja vidékét, Ipolyt, Rimát, Bán vizét, és a Sajót.
Kimagasló néprajzkutatói tevékenységről tett tanubizonyságot Jerney János, Reguly Antal és Horváth Péter az 1800-as években.

Magyar irodalmi szempontból, ha erről a tájegységről beszélünk elengedhetetlenül megkell említenünk Mikszáth Kálmánt (1847-1910). Ő volt az a híres író/szerkeztő aki köztudatba hozta a palócság létét. 1881-ben megjelent Jó palócok cimű novelláskötete elévülhetetlen érdemeket hozott számára.

Más vélemények szerint az északi területen a palóctól szükségszerű elkülöníteni a barkókat.
A barkók központja Zagyva felső medencéjében található Salgótarján környékén.
Éles határral nem lehet elkülöníteni ezt a két csoportot.

A palócok ezzel szemben a Mátra vidékét népesítették be. A XVIII. században még besenyőknek nevezték őket.
Palóc csoportokat elkülöníthetjük földrajzi szempontok szerint is.
Nyugati palócnak számítanak az Ipoly mentén élők.
A középpalócok a Mátra mögött helyezkednek el.
Ezzel szemben a keletiek a Medves és a Tarna vonalától keletre élnek.

Palócok eredete:
Paládi Kovács Attila komolyabban foglalkozott a témával a Palócok eredete, etnikai összetevői című publikációjában. Ez alapján 3 feltételezhető opciót tudunk elkülöníteni.

1. Palócok a kabarok utódai:
Anonymus által kunnak nevezett kabar vezérek szállásterülete északon volt, így az ő leszármazottjaik lehetnek egyes elméletek szerint.

2. Palóc népcsoport magja polovec-kun eredetűek:
Honfoglalás után 200-300 évvel rabságba esett kun csoportok, melyek nyugat és északi területre szorultak.

3.Avar, székely, kazár töredék leszármazóttjai:
Ennek az elméletnek magyar úttöröje Bakó Ferenc. Szerinte a honfoglalás előtti népektől eredeztethetőek a palócok.
Szeder Fábián álláspontja szerint egy eredetű a magyarokkal és palóc nemzetség.

A legnagyobb esély azonban úgy tűnik arra van, hogy nem honfoglalás előtti népektől erednek.
Sokkal valószínűbb, hogy betelepült néptöredékek csoportjának tekinthetjük őket.

A palóc szó eredete sem tisztázott máig. A palóc-polovec megjelölés azonban már Európában a XI. századtól kezdve elterjedt volt. Feltehetőleg a kunok szláv elnevezése.
Először írásban 1656-ban említették, 1784-ben névnépként említették egy mezőkövesdi jegyzőkönyvben.

Palóc nyelvjárás sajátosságai:
A magyar tájnyelvek közül a palóc nyelvjárás mutatja a legnagyobb eltéréseket és sajátosságokat.
A rövid magánhangzók népszerűbbé válnak a hosszúak rovására. Főleg az „i” használatában mutatkozik ez meg.
-Az „a” magánhangzó az „á” magánhangzóhoz hasonlít. Ezzel szemben az „á” az „a” és „ó” magánhangzóval válik közel azonossá.
-Gyakori az í-zés is pl.: szegíny, ídes
-Gyakran az „é” magánhangzó a változó tövű szavakban „e”-vé válik pl.: tehen, szeker, vereb
-Az „l” mássalhangzó kiesése is igen gyakori pl.: vóna
-Az „l” mássalhangzó számos esetben megkettőződik pl.: allig, gyűllés. A rövidülés ritkább.
-Sokszor előfordul a jésítés falvak beszédmódjában pl.: gyisznó, gyinnye
-Néha elmaradnak a szóvégi ragok pl.: fáé, házho, abbó
-Az eszköz- és társhatározó val-, vel ragja nem hajlamos hasonulásra pl.: lábval, Ferencvel.
-Megfigyelhető a „-t” végű igék rövid múlt idejű alakja pl.: kikötte, kifutta, megett.

"Palóc gyermek az anyjának:
- Ányóm,lérógtájá kukác áz epérfá lombjót!
Anya:
- Hozdhámájá kászót, lévógjuk á nyákót, áz ányjá mórijójót!"

Palóc épitészet:
Erős rokonságot mutat a szláv épitészet sajátosságaival.
Kedvelt a kőoszlopos tornác valamint a belső tüzelésű, kürtővel ellátot tüzelőberendezések. Utóbbit felváltotta a búbos kemence végül.
Lakóházakban pitvar, kamra és lakószoba volt megtalálható. Majd ezt felváltotta a tisztaszoba és hátsó szobai elkülönültség.
A palócok többsége többgenerációs csalában élt, így a helyszűkével is kellett számolni.
Megjelentek az udvarra nyíló kamrák is. Az udvar gazdaságilag is központi eleme volt a pajta és a csűr.
A bútorok jellegzetes darabjai ülésre és tárolásra voltak csupán alkalmasak. Gyakoriak a párosával elhelyezett cifratányérok a falon.

Palóc népviselet:
1850-es években a férfiak öltözékében a fehér posztóból előállított szűr általános viseletté vált.
Csak abban az esetben jöhetett létre házasság, amennyiben a legény megengedhette magának szűr vásárlását. Esküvői ruhaként cifraszűrt viseltek amely más ünnepekkor is díszruházatként jelent meg.
Fekete báránybőrből készült kucsmát viseltek illetve rövid derekű keresztöltéssel kivart vászoninget.
Sűrűn előfordult hosszú szűk, valamit bő szárú vászongatya, de ködmönt is szívesen hordtak. A láb fedésére bocskort használtak. Ünnepnapokon viszont a csizmáké lett a főszerep.

A nők öltözködését a rövidszoknya, kendervászonból készült alsó- és felsőruházat jellemezte. Hétköznapok alkalmával pendelyt, kötényt és nyakbavaló kendőt viseltek.
A lányok haja „tyúkosba” volt fonva, ezzel szemben az asszonyoké kontyba.
Ünnepekkor a nagylányok kikeményített alsószoknyát vettek fel.
Az idősödés előrehaladtával a díszes kontyok és szoknyák száma és élénksége is csökkenő tendenciát mutatott.
 


Palócföldön belül számos viseleti csoport alakult ki. Legismertebb a mezőkövesdi matyó. De jelentős még ezen kívül a kazári, bujáki vagy hollókői is.
A ruha kifejezi viselőjének korát, vagyonát, családi állapotát illetve alkalmakra is utalhatott.
A bujáki viseletre a kurta szoknya jellemző. Ezekből 10-15 is felvettek.
A hóllókői viselet a mai napig él, de csak istentiszteletek alkalmával veszik fel.
Matyó városának elnevezése egyes elméletek szerint Mátyás király becenevéből ered.
Legnépszerűbb motívumok a rózsa, cipő, kakas, csigavonal, körök, bimbók.
Színek közül dominált a piros, sárga, kék, zöld.


Palóc ételek:
Befolyásolják a természeti feltételek, táj adottságok, állat- és növényvilág, termelés foka, gazdálkodás módja.
A kenyeret búza és rozsliszt keverékéből sütöttek és a levesek sűrítésére is felhasználták.
A sűrítést leggyakrabban habarással végezték. Tejet, tejfölt ritkábban használtak.
A pépes, kásák kimagasló szerepet kaptak.
A krumpliból készült ételek itt jelentek meg először Magyarországon belül ,így nagy hagyományai vannak. (sztrapacska)
Étel ízesítők közül érdemes megemlíteni a pirított hagymát, tepertőt, káposztát

Palóc hagyományok:
Sajátosságait adják dalok, mesék, mondókák, balladák, köszöntők.
A hiedelemvilág és a szokásrendszer az egyházzal kéz a kézben jártak.
December 13.-án Lucanapkor lucaszéket készítettek illetve a lányok a szerelmi jóslatok miatt várták  türelmetlenül ezt a jeles eseményt (gombócba rejtett nevek).
A betlehemezésnek is jelentős szerepe volt. Házról-házra jártak a férfiak harapnivaló ellenében.
Újévkor az első látogatónak férfinak kellett, hogy legyen.
Húsvéthétfői locsolkodások a nagyobb városokb is átterjedtek.
A férfiak május első vasárnapján a lányoknál májusfát állítottak.

Vallás:
Licenciátus vallásosság jellemezte a területet. Zömmel katolikus ,de református népcsoporttal határos. Templomnak gyógyító hatást tulajdonítottak.

Gazdálkodás:
Állattartás és földművelés adta a megélhetés alapját. Megélhetést jelentett a fakitermelés és fafaragás is.
Sertéstenyésztés mellett a juhtenyésztés is jelentős volt. Az asszonyok vartak kendőt, ágyneműt, terítőt.
A fonáshoz szerveződtek a fonóházak, melyekben a hosszú téli estéken lehetett szórakozni. Éneklésre és táncolásra egyaránt volt lehetőség, hiszen legények is részt vehettek.



A palócság a mai napig részét képezi a magyar kultúrának ezért is nagyon fontos, hogy ismerjük és megőrizzük, hiszen értékeket képvisel. Olyan értékeket amelynek kárba veszése jelentősen negatív fényt vetne kimondatlanul is a társadalomra, hiszen célunknak és kötelességünknek kellene érezni a múlt kincseinek megőrzését és ebbe ugyanúgy bele tartozik a népviselet, régi tárgyak megőrzése, mint a szellemi értékek tehát hagyományok, hiedelmek ismerete.

Jelentés következik innen Nógrád megyéből, azon belül Somoskőújfaluból.

Esik a HÓ.

Igen emberek, 2015. március 31.-én 11:55-kor itt, a Somos Panzióból közöljük ezt a megdöbbentő időjárás jelentést: esik a HÓ.

Lehet, hogy csak pesti mivoltunk miatt ennyire különleges számunkra ez a hír, de azért az ember ritkán találkozik hóval ilyen közel Áprilishoz. (Mellesleg itt meglehet említeni a hóesés esetleges okai, köztük a legfőbb tényezőt: a globális klímaváltozást... ha bővebb információk is érdekelnek erről a jelenségről itt többet is megtudhatsz róla.)

Nógrád vármegye története

Elhelyezkedése: A terület közigazgatási egység volt az 1918 előtti Magyar Királyság északi részén. A történelmi Felvidék területéhez tartozott. Területe jelenleg Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

A vármegye területe nagyrészt hegység, az Ipoly és a Duna mentén található szűk völgyek. Hegységei a Kárpátok északi csoportjainak előhegységei. Fontos folyói közé sorolható még a Zagyva is.

Nógrád vármegye nagybirtokainak korai tulajdonosai:

Az Ipolytól északra és délre egész a Cserhátig a hatalmas Kathyz (Karchich)-nemzetséget a Balassa, Libercsey-, Salgói- és Szécsényi-családok ősét, a Karancs táján a Zárch nemzetséget, míg a Füleg táját a Simon-nemzetségbeli Fulkus, kisebb birtoktesteket a következő nemzettségek kezén látjuk: Csór, Ratold, Hunt-Pázmán, Becse-Gregor, Balog-Semjén (türingiai Altmann utódai), Szemere.

1279. Ozdin környékén osztozik az Ethre család, Szanvár és Sámsónvár (Fehérkő) már III. Béla idejében; Somoskő pedig Kun László alatt szerepel.

A vármegye fő központja mindig Nógrád vára maradt. A várispánsághoz (Castrum Newgrad), melynek neve a forrásokban 1216-ban fordul elé legelőször, melynek a XIII. századbeli egyetlen ismeretes (princeps exercitus) Ludan-nak hívták, a következő várföldek tartoznak: Halászinak fele, Karancs-Berény, Szerdahely, Zellő, Rendve, Kemunch (Kemence), Szécsény.

A terület irányítása:

Egyházi szempontból két részre oszlott, de politikailag osztatlan volt. A gyűléseit a nádor elnöklete alatt Balassa-Gyarmaton tartotta, ahol 1244-ben IV. Béla király is megjelent. Az uralkodó főispánjai segítségével állította helyre a tatárjárás okozta károkat. Ezek közé tartozott a kővárépítési program.

A kiskirályok uralma idején Csák Máté tulajdonában állt Róbert királlyal szemben.

1313-ban a várat Szécsényi Farkas Tamásnak rozgonyi hősnek adományozta Károly Róbert.

Nógrád elnevezések különböző nyelveken: szlovákul: Novohrad, németül: Neograd v. Neuburg, latinul: Comitatus.

A mai Nógrád területét Árpád a vele érkező törzsfők tulajdonába adta. A területen ismereteink szerint a Kacsics nemzetség telepedett le legelőször.

A vármegyét Szent István hozta létre, és egészen 1918-ig állt fenn. (Innentől kezdve Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét.)

Nógrád történelmére a legnagyobb hatással a Budai vár török kézre kerülése volt. Ez volt a legveszélyeztetettebb terület.

A következő korszakra a várháborúk voltak a jellemzők, ekkor került sor az 1552-es drégelyi vár ostromára Szondi György vezetésével.

A török hódoltság kiterjesztésével 1553 és 1554-ben valamennyi nógrádi porta behódolt és 1575 és 1593 között tulajdonképpen a vármegye teljes területe török kézre került. Ez az időszak 1685 augusztus 19.-éig tartott, mikor is Nógrád vára újra magyar kézre került, és ezzel megszűnt a megye területén a török hódoltság.

A helyzet tovább romlott, amikor az 1699-ben megkötött karócai békében egyértelművé vált, hogy Bécs nem államként, hanem leigázott tartományként kezeli hazánkat, ezért tört ki a Rákóczi szabadság harc, melyben Nógrád vármegye ismét kitüntetett szerepet kapott.

Nógrád megye szempontjából a leglényegesebb esemény a Szécsényben megtartott országgyűlés, amely 1705 szeptember 16-tól október 3-ig ülésezett a városban. Azért is volt ez az esemény, mert új, addig ismeretlen politikusok kerültek előtérbe, akiknek példája soron következő generációkra erős hatást gyakorol.

A török hódoltság után az ország nemesi rétegei kettészakadtak, a Habsburgokkal kapcsolatban. Volt aki beletörődött és volt aki szembe szállt az uralkodó család akaratával, ahogyan Nógrád vármegye is. Az ellenállás kiemelkedő alakjai Gyurcsányi Gábor és Prónay János. A vármegyét fiatal nemesek egy olyan csoportja képviselte, akik részt kértek a politikából és tevékenységük határozottan előre mutatott.

A forradalom alatt a vármegye települései is élénken érdeklődtek a Pozsonyból és Pestről érkező hírekért.

A kiegyezés után egy erős ipari és gazdasági fejlődés következett mind az országban, mind pedig a Nógrádi területen, melynek sikerült ledolgoznia 500 éves hátrányát.

A XIX. század utolsó negyede egyértelműen az építkezés, a tőke beáramlás és a gyáripar kialakulásának a korszaka. A polgárság megerősödött, és elterjedt a szabad verseny a gazdaságban.

A gazdasági élet legjelentősebb városa a területen Losonc volt.

 1910-ben a vármegye 7 járásból állt.

Az első világháború időszakában rengeteg a területen élő férfit soroztak be katonának és veszített el.

A háború utáni zűrzavaros időkben a szlovák és cseh politikai erők nagyban dolgoztak új határaik kijelölésén, katonai módszerekkel. Idegen csapatok vonultak be Balassa-Gyarmatra ám a város lakossága fegyverrel számolta fel ezt a helyzetet.

Az 1920. június 4.-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Nógrád vármegye veszített népességéből több mint 3 milliónyi magyar ajkú polgárt.

A terület 42,3%-a összesen 117 település köztük a komoly fejlődésen keresztül ment Losonc került a Csehszlovák államhoz.

A 20-as évek egyértelműen az ország konszolidációjának időszaka volt. Ennek ellenére természetesen kezdeti gazdasági problémák, majd gazdasági válság komoly szociális feszültségeket okozott, így a megye területén többször is sok került szervezett megmozdulásokra, mint például az 1930. ápr. 19.-én lezajlott salgótarjáni bányásztüntetésre. 

Az első bécsi döntés értelmében az elszakított terület rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám a II. világháború után a megállapodás érvényét vesztette.

A második világháborúban újabb nagy mennyiség férfit vonultattak be frontszolgálatra és sokan elestek, fogságba estek, vagy Szibériába szállították őket, ahonnan csak 1948-ban tudtak hazatérni.

A szerkesztőségünkhöz frissen ropogósan jutott el az alábbi induló:

Hegyek-völgyek között bandukol a csapat
Táborosnak lenni nem könnyű feladat

Egy a lényeg, fel a hegyre. Várat nézve, fényképezve.
Vizet mérve, szelet fogva. Száll az égnek a víg nóta

Jó fej tanárokkal vagyunk körbe véve
öröm velünk minden áldott nap és éjjel

Hétkor kelve frissen fürgén, reggelihez készülődvén
Esőkabát be a zsákba, van aki ezt nem csipázza.
Tanárnő a haját tépi, hogy a leckét csak nem értik
Erdőben a cigit szíva, Védőnénit kiborítja.
Vacsorára haza jutván, sárosan de büszkén bátran.

Mindenféle jónak, ki vagyunk mi téve
Tanár urak, hölgyek humora úgy repked

Testünk-lelkünk fejlődik ám, rögbi-baseball focipályán
Üccsi, alma osztogatva, dobostorta leszavazva
Blogírással telik esténk, éjfél felé nevetgélés

Jövőre is jövünk erre felesküszünk
Tanárnőt arra kérjük, oldja meg ezt nekünk.

Kedves Olvasónk!

Ezekben a pillanatokban zajlik egy nagyszabású akció a somoskőújfalui fogadóban (2óra 10 perc).
Hatalmas mennyiségű cipő eltulajdonítása és páratlanítása megy végbe.
Tettesek: P.Hajnalka(19 éves) és társa V.Renáta (19 éves). Nem kizárt, hogy tettes társaik is lehettek.
A nagy találkozás pillanata feltételezhetően összefüggésben van ezzel a videóval.
Egyenlőre nincs biztos információnk arról, hogy a középen lévő pom-pom hölgy nem a banda vezére-e.

Az akció gondosan eltervezett szándékos bűncselekmény.
A végrehajtás precízségéből következtetni lehet, hogy az elkövetők profik és valószínűleg előre eltervezték tettüket.
Exkluzív rejtett kamerás videó felvételekkel tudjuk bizonyítani az elkövetők kilétét.

A bűncselekmény elkövetése hajnali 2 órakor vette kezdetét. 
a 76 cipőt a 101-es szobában rejtegették és kötözték össze egy lánccá.

Az elkövetők rejtett célja között szerepelhet, hogy a tábori résztvevők összetartozását szimbolikusan kifejezzék tettükkel. 

Bármilyen új információt tudunk meg azonnal értesítjük olvasóinkat
Friss hír:
2:30 perckor a szerkesztőségi tagokat túszul ejtette a két korábban említett megalapozottan gyanúsítható elkövető.
A 20 éves Peszlen Péter és a 19 éves Ottucsák Kristóf kiszolgáltatottak a két lator ármánykodásának.
Az elkövetők követelése a túszoktól az akció segítésében teljesedett ki. Kényszerűen hajtották végre ezt.

Az akció 3 órakor sikeresen lezárult az elkövetők oldaláról. 
A TEK nyilvánossá tett az akcióról egy képet.


Az elkövetők valószínűleg rettegésben térnek  nyugovóra. 
A közeledő április 1.-e kiváltó oka lehetett a kegyetlen merényletnek.

A tegnapi nap folyamán 2015.03.30 hétfőn rejtélyes módon került egy somoskőújfalui fogadó emeleti szobáinak kilincseire fogkrém.
A bűnelkövetés időpontja 20 óra körül történt. Az indíték a mai percekig sem ismeretes.
A bűncselekmény végrehajtásával 2 gyanúsítottat vett elő a helyi DEMEntőrség.
Az egyik gyanúsított R.Bence (18 éves), elkövető társa R.Dániel (17 éves). A két gyanúsított feltehetőleg már 3 napja járja a környéket. Pár órával a bűncselekmény elkövetése előtt egy képet tettek ki.

A két fiatalt ezen kívül cipők rejtélyes eltűnésével is összefüggésbe hozták.
Kérjük, aki bármilyen információval tud szolgálni az elkövetők hollétével kapcsolatban az zörögjön a 101-es szoba ajtaján vagy keresse Sajtófőnökünket.

Köszönjük!

Új egyrészes sorozatunk első részében a túrai ruházattal foglalkozunk.
Sajnos napjainkba már érvényét veszti a mondás, hogy nem a ruha teszi az embert.

Túránkat járhatjuk egyedül vagy népesebb társaságban is illetve utunk során rapid találkozások is létrejöhetnek.
Pont emiatt nem olyan mindegy, hogy milyen behatást keltünk másokban ugyanis később 

Színek:
A legfontosabb, hogy élénk színeket használjunk., mint például a rózsaszín. Kitűnően tükrözi az egyén személyiségét és kellőképpen felhívja a figyelmet az emberre. Így kitűnő férfiaknak is, hogy beolvadjanak a természet vadvilágába.
A képen látható ruházat például kitűnően hívogatja az állatvilágot. Sok állat választja élőhelyéül a homokos helyeket.

Lábbeli:
Én személy szerint a magassarkú cipőket ajánlom, hiszen egy éles sarok kiválóan meg tud kapaszkodni az ingoványos talajban így stabilabb lábakon tudunk állni.
Nagyon fontos, hogy kecses lábravalót használjunk. A cipőnek a funkcióján kívül gyönyörködtetnie is kell. 

Amennyiben az erősebb nem képviselői a lábukra nem szeretnének ilyen kényelmes cipőt felvenni, abban az esetben tudjuk ajánlani a mindenki által kedvelt szandál/papucs zokni kombót. A szandál tökéletes, hiszen nagyon könnyem mosható és jól szellőzik benne a láb. Így a kellemetlen szagoktól is meg tudunk szabadulni, ami a túrák sűrű velejárói.


Alsó ruházat:
Nagyon fontos, hogy kényelmes és lenge legyen. Jól tudjunk benne mozogni, az akadályokat könnyen leküzdeni. Minél könnyebben tudunk benne lépdelni, annál alkalmasabb .
Lányoknak kifejezetten ajánlott a szoknya, hiszen a nyitottsága révén lábakon keresztül könnyen szimbiózis alakulhat ki más élőlényekkel is a kismedencei szervek környékén.(pl.: gomba)

Férfiak számára a tóga a legtökéletesebb ruhanemű.

Felső ruházat:
Hasonló szempontok a fontosak, mint a korábban említettek. Lányoknak sport melltartót ajánlunk hiszen a túra is egy sport ezáltal ez lehet a legtökéletesebb.  
Férfiak számára a latex felső ruházatot ajánljuk ugyanis tökéletesen kiegészíti a zokni papucs combót. 
Ismert vízlepergető hatásáról és ezáltal az esőkabát is elhanyagolhatóvá válik.


Fejvédő:

A koponyánk védelme nagyon fontos ugyanis bármi ránk eshet (esőtől kezdve traktoron át nagyon sok minden.)
Erre a célra nemtől függetlenül a környezetvédelem jegyében tudjuk ajánlani a lebomlós Tescos szatyrokat.

A sikeres túra érdekében mindenképp tartsa be a fentebb említett ajánlásokat a biztonságosabb és kényelmesebb élmény miatt.

Jó túrázást kívánunk

Csoffadték!